62/439-025 
30/841-26-02 
h.w.ildiko@freemail.hu Happyday
A boldogság helye!
Az emberi fő képességek és azok sorrendje:
- intelligencia,
- tudás (műveltség),
- kreativitás,
- szociális (felelősség)tudat.
Az emberi képességeknek, az emberi célok és eszközök egyensúlyának fokmérője a kompetencia. Az emberi létezés fő eleme az öröm és a boldogság.
A boldog ember felelőssége!
Ebben az emberek többé-kevésbé egyformák: mindenki vágyik a boldogságra, mindenki igényli a boldogságot. Minden másban viszont különbözőek vagyunk: egyesek sokat képesek tenni a boldogságukért, másokról az az érzésünk:
ön-sorsrontók. Más feltűnő különbség: egyesek igen "könnyen" boldogok, mások "nehezen". Arról meg egyesen kár szót ejteni, hogy hányféle elképzelés, vélekedés van a boldogság mibenlétéről.És ezek csak az ártalmatlanabb különbségek. Olyan különbségek, amelyekről akár azt is mondhatjuk: jó, hogy léteznek...
De vannak, akik szemrebbenés nélkül gázolnak át mások boldogságán, saját önző boldogulásuk érdekében, vagy akár egy kis előnyért, múló örömökért... És vannak, akik attól boldogok, ha másokat tudnak boldoggá tenni.
De akár mi legyen a különféle különbségekkel, az kétségtelen, hogy a föld éhezik boldogságra.
Mondhatjuk: boldog-boldogtalannak kötelessége gyarapítani a boldogságot. Végül is a boldogtalannak is lehet helyes, racionális munkaprogramja!
Különösen nagy viszont azoknak a felelőssége, akik a sors különös kegyéből "könnyen" érzik magukat boldognak. Erre a "képességre" tanítani kellene a többieket, de ami ennél is fontosabb, illetve célra vezetőbb: követhető példákkal, átvehető mintákkal kellene szolgálniuk. Boldogságunk ne irigységet, ingerültséget és hasonló negatív reakciókat váltson ki, ami pedig igen gyakori bonyolult, ellenmondásos, szörnyű örökséggel terhelt és manipulált világunkban.
Óriási feladat, óriási felelősség!
De nagyszerű feladat is. Bizonyos értelemben az ember legrégebbi feladata, ugyanakkor olyan feladat, amelyhez csak ezután fogunk hozzálátni.
Még nem késő!
Bízni kell benne!
A boldogság titkai
Tudományos vizsgálat szerint a pénz nem boldogít.
Egy kaliforniai egyetem közel harminc éven keresztül vizsgálta, hogy az emberek miért boldogok és az derült ki, hogy a pénz nem segít.
Tudományosan igazolta a Dél-kaliforniai Egyetem (USC), hogy a pénz nem boldogít. A boldogság magyarázata (Explaining Happiness) című tanulmány szerint nem lesz feltétlenül boldogabb, aki gazdagabbá válik, semmi jele annak, hogy komfortérzetünk együtt nőne vagyonunkkal.
„Minden erőnket a pénzszerzésre fordítjuk, akár a családunk vagy egészségünk kárára is. Sokunk hiszi azt, hogy minél több pénzt szerez, annál boldogabb lesz. Ugyanakkor nem vesszük észre, hogy minél több pénzt keresünk, annál magasabbak lesznek az igényeink is” – idézte a Reuters Richard Easterlint, az egyetem közgazdászát, aki az 1975 óta évente 1500 résztvevővel végzett átfogó társadalmi felmérés adatait elemezte.
Az elemzés tanúsága szerint a boldogság jellemzően attól függ, mennyi időt szánunk ténylegesen a szeretteinkre, és milyen az egészségi állapotunk. Azok, akik boldognak tűnnek, általában barátságos és derűlátó természetűek, erős önkontrollal, jó etikai érzékkel és nagy önbecsüléssel – állítja a tanulmány.
Richard A. Easterlin * Department of Economics, University of Southern California, Los Angeles, CA 90089-0253, May 23, 2003
Legyünk boldogok munkahelyünkön is!
Az önfeledt munka, a főnök elismerő szavai, a sikerélmény, főleg ha ismétlődik, egyaránt növeli a boldogságérzetünket. A kellemes közérzetünkért több hormon is felel, így mindennapi boldogságunkért a szerotonin a felelős, amely az idegsejtek közötti hírvivő anyag, az endorfin pedig a szervezet „ópiuma”, amitől rózsaszín ködben úszhat a napunk, még a munkahelyen is – fogalmazott lapunknak Laczkó Emőke egészségszociológus. Egy konfliktus, egy probléma kezelése éppúgy növeli az örömérzetünket, mint egy nehéznek vélt kihívás megoldása. Bármilyen furcsán hangzik, de a vidám hangulatú munkahelyi légkörben végzett napi rutin is boldogsághormont szabadít fel ugyanúgy, mint a kávészünetben folytatott jóízű beszélgetés vagy épp egy gyors pasziánsz a számítógépen.
Laczkó Emőke szerint még akkor is lehetünk boldogok, ha a főnökünk frusztrált, a kollégáink pedig savanyúak, a boldogsághormont ugyanis étkezésünkkel is szaporíthatjuk. A természetes, zsírszegény, szénhidrátot tartalmazó ételek javíthatnak a hangulatunkon, így érdemes az étkezdében vagy épp az üzleti ebéden köretként héjában főtt krumplit, durumtésztát vagy barna rizst kérni. Ha napközben kap el minket a rosszkedv, akkor irány a céges büfé vagy a sarki bolt, s vegyünk egy nagy tábla csokit – tanácsolja a szakember. Jótékony hatása van a nevetésnek is, ez szintén fokozza az endorfintermelődést a szervezetünkben. Épp ezért egy rövid kirándulás valamelyik vicchonlapra vagy egy rövid csevej valamelyik jó humorú kollégával nem hogy időrabló a munkahelyen, hanem kifejezetten jótékony hatású a napi rutin során.
Amerikában több olyan tréningcég is van, amelyik kifejezetten felső vezetők számára szervez humorkurzust, hogy így űzze el a stressz okozta rosszkedvüket, csökkentse a kiégés veszélyét. Magyarországon Riesz Mária pszichológus alkalmazza a Vidovszky Gábor által kidolgozott „örömtréning” módszerét, ahol akarattal hívják elő az örömérzést, a szép emlékek felidézésével, ezek ugyanis a lelki immunitást erősítik. A téli hónapokban különösen azok növelhetik a jó hangulatukat, akik teáznak.
A ginzengből készült tea ugyanis szintén elősegíti az endorfin termelését, sőt csökkenti a fáradtságérzetet, és a szervezet ellenálló képességét is fokozza. Nemcsak a munkahelyen, hanem bárhol stimulálható a boldogsághormon. Elég hozzá egy jó könyv, egy kedvenc film, esti borozgatás vagy kellemes hangulatú baráti, családi beszélgetés. A tánc, az éneklés, az önkifejezés bármilyen módja szintén fokozza az örömérzetet, hasonlóan a testmozgás bármely formájához.